Főoldal »
Tudomány » Hőség, Vihar, Eső – Extrém Időjárás Kvíz
Az időjárás néha lenyűgöz, néha pedig megriaszt – de mindig magával ragad. Ebben a kvízben az extrém természeti jelenségek világába kalauzolunk: hőhullámok, amelyek megolvasztják az aszfaltot, viharok, amelyek percek alatt pusztítanak, és esőzések, amelyek egész városokat nyelnek el. Tudod, melyik helyen mérték valaha a legmagasabb hőmérsékletet a Földön? Vagy hogy pontosan mi különbözteti meg a tornádót a trópusi ciklontól? Kérdéseink nem csak a száraz tényeket tesztelik – megmutatják, hogyan működik a természet akkor, amikor a legjobb formáját hozza. Akár időjárás-rajongó vagy, akár csak kíváncsi, mennyi mindent tudsz a körülöttünk zajló jelenségekről, ez a kvíz garantáltan meglepetést tartogat. Próbáld ki, és derítsd ki, te mennyire ismered az elemek erejét!
👤
VendégJelentkezz be a haladás mentéséhez!
0 Érmék
BOLT
Mennyit teszel fel?
10 Érmék
Kérdések
1/ 10
Mi Magyarország valaha mért legmagasabb hőmérséklete, és hol mérték?
Gondolj az Alföld legmelegebb szegletére – egy kisvárosra, amelynek neve alapján is könnyű elhinni, hogy ott igazán tud sülni a homok.
Hány percen belül érheti el az 50–60°C-ot a tűző napon parkoló autó belseje?
Rövidebb idő, mint amennyit a legtöbben gondolnának – a rendőrség pont ezért figyelmeztette a sofőröket 2026 júniusában.
A 20. század elején évente hány napig volt átlagosan érvényben harmadfokú hőségriadó Budapesten?
A szám annyira alacsony, hogy az ember szinte el sem hiszi – mára viszont már sokszorosára nőtt.
Hányszor fordult elő a 2020-as években, hogy egy vármegyében legalább 15 egymást követő napon 30°C felett volt a hőmérséklet?
A 2000-es évtizedhez képest ez a szám durván a hússzorosára nőtt – gondolj egy olyan számra, ami nem sokkal marad el fél százalék alatt.
Mi szokott következni meteorológiailag a nagy európai hőhullámok után?
A légkörben felhalmozódó hatalmas energiának valahogy el kell jutnia – és ez rendszerint látványos és pusztító formában történik meg.
Mit jelent a meteorológiában a „trópusi éjszaka fogalma?
A neve elárulja a lényegét – olyan hőmérsékleti értékre utal éjjel, amelyet normál esetben csak egyenlítői tájakon szoktak mérni.
Hányszor olyan gyorsan melegszik Európa, mint a Föld átlaga?
A szám kisebb, mint gondolnád, de a hatása annál nagyobb – Európa ezzel a világ leggyorsabban melegedő kontinense.
Az európai otthonok hány százalékában van légkondicionáló?
Az arány meglepően alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy Európában egyre több a rekordmeleg nyár – és Magyarország sem áll sokkal jobban az átlagnál.
Mennyivel több hőségnapot (30°C feletti napot) regisztrálnak Európában évente most, mint a 20. század közepén?
Az adat döbbenetes – és a forró napok száma ráadásul közel 1500%-kal is megnőtt ugyanebben az időszakban.
A legoptimistább klímamodellek szerint mire növekedhet Budapesten a hőhullámos napok száma a 21. század végére?
A válasz egy teljes naptári egység – akkora időszak, amennyit ma még nyaralásnak hívunk, de hamarosan az éves norma részévé válhat.
1. Mi a hőhullám hivatalos meteorológiai definíciója? Legalább 3 egymást követő nap, amelyen a napi maximum hőmérséklet meghaladja az adott helyre jellemző 30 éves átlag 5 °C-kal.
2. Mennyi ideig tart általában egy tornádó? A legtöbb tornádó csupán néhány percig aktív, bár az erősebbek akár egy óránál is tovább fennmaradhatnak.
3. Mi a különbség a ciklon, a tájfun és a hurrikán között? Mindhárom trópusi ciklont jelent, a különbség csak elnevezésbeli: az Atlanti-óceánon hurrikán, a Csendes-óceán nyugati részén tájfun, az Indiai-óceán térségében ciklon a neve.
4. Melyik volt valaha mért legmagasabb légköri hőmérséklet a Földön? 56,7 °C-ot mértek 1913. július 10-én a kaliforniai Death Valley-ben (Halál-völgy).
5. Mit jelent a villámlás esetén a „villámcsapás” és a „villámlás” közötti különbség? A villámlás maga az elektromos kisülés jelensége, a villámcsapás pedig akkor jön létre, amikor ez a kisülés eléri a talajt vagy valamilyen tárgyat.
6. Miért veszélyesebb a száraz hőség, mint a páras? Tévhit – valójában a magas páratartalmú hőség veszélyesebb, mert az izzadás nem tud hatékonyan hűteni, így a szervezet túlmelegedésének kockázata nagyobb.
